Pár hónapja vérpacnikat vettem észre a lepedőmön. Biztos valamilyen sebet elvakartam a lábamon. Mivel lehetőségeimhez mérten tisztaságot tartok otthon (pl. nem veszek minden évben új szőnyeget, de utcai cipővel tilos az előszobánál beljebb menni), a 33 nm-es, egyterű, belvárosi lakásomban, és amúgy nem félek a rovaroktól, kézzel fogdosom még a szarvasbogarat is az erdőben, ha vagyok olyan szerencsés, hogy látok egyet, szóval nem foglalkoztatott a dolog. Harmincas éveim közepén már egyre több bőrhibám, ilyen-olyan sebem és kiütésem van, hogy ha valaki eszeget, nem tűnik fel. Biztos egy pók, azokat nem bántom. A hangyákat sem (azok nincsenek is), és az ezüstöt pikkelykéket sem, mert azok cukik, és csak a fürdőszoba padlóján mászkálnak. Mindig vigyázok, nehogy rájuk lépjek. De olyan buták, ha felkapcsolom a villanyt, el akarnak rejtőzni, és mindig pont a lábam alatt.
Szóval még az sem zavart érthetetlen módon, hogy a vérpacnik (melyek, mint kiderült, jóllakott poloskák tetemei, álmomban sokat forgolódok) nem szűntek meg, sőt, gyakoribbak lettek, és ezeket ugye nem is tudom kimosni. A lepedőm gumis, ráhúzom a matracra, mely 200x140-es, és egy 2x2 méteres, sokszor lakkozott fenyőfagalérián fekszik magában. Pár pötty miatt nem fogom kidobni, csak én nézem egyedül...
Minden napom átlagosan élősködőmentes volt, amikor is észrevettem az egyik jól fejlett példányt mászni. Aztán még egyet. És még sokat... Fűrészporos tapétám sérüléseiben bujkáltak, amit még az előző tulaj hagyott ott, illetve a valamikori színválasztó szalag általam lemeszelt pereme alatt. És a plafonon, ami szintén tapéta... (3,60 m körül van a lakás magassága, 2. emelet).
Fogtam egy csomag papírtörlőt, és kinyírtam vagy 10-et. Nem tudtam, mik ezek, vagyis még nem volt bennem az a jeges rémület, mint ami már aznap este lett, miután feltúrtam az internetet. Ha engem rágicsálnak, akkor nem lesz könnyű kikergetni őket... Beleolvastam számtalan fórumba is, van-e saját magunk által elvégezhető irtási folyamat (2 méregmárkát mondtak, az egyik már nincs az EU-ban, pedig "csak" azzal lehet), nap végére kikristályosodott bennem à la Guggol:
- NEM LEHET KIÍRTANI, együtt kell vele élnem, és rabszolgaként táplálnom, míg világ a világ. Esetleg alapítok egy farmot, és elkezdem őket árulni.
- El lehet menni egy évre máshova lakni, de inkább 2-3, gyújtsd fel az otthonod, elég magadnál egy bankkártya meg egy bőrönd ruha, igazolvány, telefon, persze minden kihipózva.
- Vetkőzz pucérra, fürödj klórban, és költözz a Holdra. Végleg.
Szerintem egy nap leforgása alatt begolyóztam. Elmentem a kertész boltba, vettem egy Bio Kill nevű, fél literes szert, 1700-ért. Ezzel össze-vissza fújtam a lecsupaszított (egyébként kókusz-betétes, a molypillék örömére gyapjúborítású, kb. 15 éves) matracomat, a galériámat, a falat és - ez az őrület - hófehér kanapémat, melyen néha elszundikálok esténként, és a galéria alatt van... és ott is másztak. Minden ázott a méregtől, szellőztettem, ágynemű, paplan, párna, pizsama, minden be 60 fokos mosásra, vagy inkább 70, nem baj, ha színes... én nézem egyedül.
Aztán mindezt megismételtem 2 héttel később. Eltűntek a dögök, kezdtem megnyugodni. Egészen december 24. reggeléig. Tudtam, hogy nem szabad körülnéznem...! - nyögtem fel, megöltem 2-3-4 példányt, melyek a plafontól pár centire, a falon napoztak. Rejtőzködő, éjjeli állat létükre meglepő. Írjak róluk egy új tanulmányt? Mutálódtak? Van egy saját poloska-fajom? Védett? Nem is szabad kiírtani? Boldog karácsonyt.
Elfújtam a maradék, már második flakon, az ismétel befújásból maradt Bio Killemet, elutaztam családlátogatásra, aztán dec. 25. óta készültségben vagyok. Minden este fél órán át vizsgálom a lepedőmet, takarómat párnámat, falat, nem mászkálnak-e valahol (de). Minden reggel ugyanennyi ideig vizsgálom ugyanezeket a felületeket. És ölök. Ha hétvége van, akkor 3 órán keresztül. Igen, ezzel baszom el a napom.
És nem tudok aludni. Nyitott szemmel, dobogó szívvel fekszem, markolászva a plédet, melyről az előbb zacskóztam be egy rohanó példányt. Az arcomtól 5 centire. Aztán felkeltem, és belecsomagoltam a könyvemet egy zacskóba. A telefon fényénél felfedeztem rajta kakát. Benne meg 2 seggfejet. Azokat külön kidobtam, szétnyomva, zacskóban. Nesze nektek, fókák és óceánok, meg az én sokszor mosott textiltáskám, melybe minden zöldséget zacskó nélkül szoktam beletenni (a bevásárlókosárba is). A poloskák nem óvják a természetet.
Végül úgy tudtam elaludni, hogy arra gondoltam, ez csak egy kis élőlény, lehetne nagyobb bajom is, sokkal. Pl. hogy nincs saját ágyam saját lakásban. Vagy hogy nincs lehetőségem irtásra, mert 3 forintom maradt kiflire. Vagy nem érzem a viszketést, mert béna a lábam... vagy... zzzzz.
EREDET
Hogy a bánatos kínba kerültek hozzám? 36 éves vagyok, soha nem éltem még velük, pedig utaztam sokat versenyekre, külföldön is, itthon is. Anyám úgy nevelt, hogy mindennap fürödjek, és minden héten takarítsak. Alaposan. A magamfajtáról szoktak anekdotázni, hogy még a szemeteskuka tartalmát is megmosom. Vagy gúnyos cikkeket írnak a Velveten/Díványon, "csak utcai cipővel ne - a tisztaságmániások" fantáziacímekkel.
Az időbeli megjelenésüket vizsgálva egy komolyabb lehetőség van, mivel 2013-ban egyetlen egyszer aludtam idegen helyen, július végén Debrecenben, 2 éjszakát. Ócó szállás volt, szegény a csapat. Hivatalosan ilyenkor bemásznak a dögök az ágy melletti táskába elbújni, és véletlenül átutazzák az országot.
A másik lehetőség a turi ruha, de még inkább az antikvárium. Szeretik a könyveket. Is. Illetve az ágyak melletti könyveket. Sajnos én meg az antikvár könyveket szeretem. De mivel utoljára még télen vettem ilyesmit (szóval majdnem 1 éve), kicsi az esély, hogy csak szeptemberben jelentek meg. Turiba is járok, de ott is nyáron voltam utoljára, nyári ruháért...
Van még egy lehetőség, egy külföldi magyar barátnőm szállást kért nálam, amikor itt járt, és nem csak nálam, hogy ne terhelje meg túlságosan a barátai mindennapi életét, illetve, hogy mindenkivel beszélgethessen egy kcisit (nagyot). Valakitől áthozta a bőröndben...
Megelőzés? Mivel versenyekre kapitányként ezentúl is mennem kell, a bőröndömet a fürdőszoba mellett tartom majd, járólapon (nem szeretik a vizet), a pizsamámat csomóra kötött zacskóba teszem reggel, utána fürdés. Esetleg viszek egy kis Bio Killt, és körbefújom az ágyat, ha egyáltalán van körbe az 5 ágyas apartman szobájában...
FÉLELMEK
- Többszöri irtás után is maradnak. Elmegy az a vagyonom a poloskairtó vállalkozókra, amit keserű lemondások árán tettem félre az elmúlt 6 év során... aztán már nem lesz miből fizetni az új kört.
- Jön a poloskairtó ember, megnézi a matracot, és azt mondja, hogy ezt azonnal ki kell dobni. Akkor meg kell tanulnom a puszta fán aludni, mint Kodolányi tette anno. Egy matrac 40 ezer, amennyiben szar és olcsó.
- Jön a poloskairtó ember, és százezres károkat okoz a lötyiével. Foltos lesz a tapéta, vagy leválik, szétázik a matrac (nem szárad ki és bepenészedik), foltos lesz a kanapé, lecsöpög a galéria alatt levő tárgyakra, amiket egyszerűen nincs hely máshova tenni, és mondjuk hiába takartam le nájlonokkal.
MEGOLDÁSOK (?)
- Ezentúl csak Éva kosztümben váltok "emeletet", hogy még a pizsamával se vigyem az ágytól távolabb - ha újra lennének.
- Az ott levő textíliák mosása azonnali lesz: a kezemből a beindítandó mosógépbe kerülnek.
- Gumis lepedők felszámolása - ezt már aznap megteszem, amint a poloskairtó ember megvizsgálta (egyedül nem merem levenni, ideggyenge lettem).
- Új, normál lepedő beszerzése, hogy azonnal lehessen rajta látni az új pöttyöket...
- Ha újra megjelennek, gondolkodás nélkül hívom a hóhért, és kinyögöm a 30 ezer forintot.
- Elvileg nem jönnek át a szomszédból szabad ég alatt, csak csöveken (azok nincsenek), de mondjuk befújom a bejárat környékét rendszeresen, ha kurvára nem akarnak kipusztulni.
- Amire sosem lesz pénzem: ÚJ, poloska-biztos matrac (ami még kényelmes is), illetve a tapéta leszedése (újravakolás, meszelés, minderre szabi stb)
MOST
Ma már a második napja, hogy nem látok élő példányt. Kezdek reménykedni, hogy a felnőtteket megöltem. Aztán ha 36 évet kibírtam nélkülük, talán nem olyan nagy ördöngösség még további 36 év poloska-mentesen...
Ma este fél 8-ra jön a szakember, és vérfürdőt rendez. Háháhhháááááhááá.....
Folyt. köv.
:(
